Sólyomkőn valamikor több magyar család élt, de átköltöztek Magyarfodorházára. Fodorházán már túlnyomó többségben románok élnek, 84 lelket számlál a református közösség, ahol Lukács Endre református lelkész négy év alatt négy gyermeket keresztelt, ebből kettő a sajátja. Páncélcsehen már-már azon gondolkodnak: ki harangoz majd az utolsó magyarnak, ha lesz akkor még egyáltalán harang az omladozó templomtoronyban. A magyarfodorházi lelkész szolgál Kisesküllőn, ahol 24 református él, Ördögkeresztúron, ahol még 75-en vannak, a roskadozó templomú Magyarderzsén, az egyetlen magyar családot számontartó Sólyomkőn, és a hat reformátust őrző Páncélcsehen. Fodorházán tavaly szűnt meg az összevont román osztály, évtizedekkel ezelőtt a magyar tagozat. Kolozsvár közelsége – mintegy harminc kilométer – hatalmas elszívó hatást gyakorolt a helybeliekre. A közeli Babucon is volt református templom, Borsaújfaluban már csak református magyar temető van. Magyarderzsén ma már csupán négy magyar él. A református templom összeomlott. Tizenhárom kilométer Páncélcseh. Hatan vannak még reformátusok /1944-ben 206-an voltak/, a templomban a szószék omladozik. A szószék koronája, amit 1791-ben Umling Lőrinc készített, már csak egy törmelékhalom a templom kövén. A falakon freskómaradványok, feltételezett Szent László képek utalnak a templom korára, legnagyobb valószínűség szerint az 1100–1200-as években épült. A templomtorony fedetlen, éve már, hogy nagy szél leszedte a fedelet. /Kerekes Edit: Elnémul az esőáztatta harang. Romtemplomok Páncélcsehtől Magyarderzséig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2006. május 25.
A Both-vára és székely erődítmények címmel szervezték meg nemrégiben a gyergyószentmiklósi Gépgyártó Iskolaközpont dísztermében a IV. Unicornis Diákkonferenciát. Lukács Endre, a diákkör elnöke az érdeklődőket nyolc helytörténeti előadás meghallgatására hívta meg. Az elsőt a Sapientia – EMTE két hallgatója, Bencze László és Burján Csongor mutatta be a karcfalvi erődítménytemplomról. Ambrus Kinga, Gyarmati Imola és Sövér Szilvia alfalvi diákok a Lázár-kastélyról készült dolgozataikat ismertették. A következőben a diákkör tagjai öt előadásban Both-várát mutatták be különböző szempontok alapján. /IV. Unicornis diákkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2007. június 7.
Az V. Unicornis Diákkonferenciára került sor az elmúlt héten Gyergyószentmiklóson. A Gépgyártó Iskolaközpont felújított díszterme adott otthont, az immár ötödik éve működő Unicornis Diákkör rendezvényének. A dolgozatok Gyergyószentmiklós, a négyszáz éves mezőváros témáról szóltak. András Szabolcs történelemtanár elmondta az idei 100. évfordulós rendezvényekből hiányzik a négyszáz éves évfordulóra való megemlékezés: „úgy értékeljük, hogy a négyszáz éves évforduló is van annyira fontos, mint a 100 éves, ezért hiánypótlónak szántuk ezt a diákkonferenciát. ” Elekes Levente A mezőváros, sajátos magyar településforma címmel tartott előadást. Gyergyószentmiklós 400 éve, 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem uralkodása alatt kapta meg a mezővárosi címet. András Hunor Az erdélyi fejedelemség a XVII. század elején témában olvasta fel dolgozatát. Portik Izolda bemutatta, hogyan kapta meg Gyergyószentmiklós a XVII. század elején a mezővárosi címet, miként fejlődött. Laczkó Nándor a Both-vára, a mezővárosunk legfontosabb épülete témát dolgozta fel. Az Unicornis Diákkör elmúlt öt évét Lukács Endre, az eddigi elnök foglalta össze. Tisztújításra is sor került; az új elnök Laczkó Nándor, titkár András Hunor lett. /Baricz-Tamás Imola: Gyergyószentmiklós, a négyszáz éves mezőváros. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 7. – 23. sz. /
